Burnout előtt, alatt, helyett – ismerkedés egy szindrómával, amelyben minden második magyar cégvezető érintett

Burnout előtt, alatt, helyett – ismerkedés egy szindrómával, amelyben minden második magyar cégvezető érintett

1024 436 Mészáros György

2019 májusától a World Health Organization (WHO) frissítette a betegségek listáját és munkahelyi eredetű ártalomként jelölte meg a kiégési szindrómát. A definíció szerint ez egy olyan állapot, amelyet a tartósan fennálló és nem kezelt munkahelyi stressz okoz, vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. Bár több ezer elvégzett teszt tanúsága szerint a munkavállalók több mint felét érinti különböző mértékben a burnout tünetegyüttese, mégis, még mindig tabuként kezeljük a témát. Burnout szindróma megismerése, megelőzése, megélése. Erről a témáról beszélgettünk 2019. november 5-én a Sushi Sei Étteremben megtartott MVÜK Café rendezvényünkön Csatlós Csilla, coach-al, a Direktinfo Követeléskezelő Kft. tulajdonos-ügyvezetőjének szakmai támogatásával és Orbán Zsuzsanna MVÜK üzletfejlesztési specialista moderálásával.

A burnout, mint szindróma 1974-óta ismert tünetegyüttes. Bár akkoriban még úgy gondolták, hogy a krónikus, kezeletlen munkahelyi stressz kizárólag a segítő szakmában dolgozókat érinti, ma már tudjuk, hogy korunk mentális népbetegségének számít. Vezető fizikai tünetei a következők: migrén, talp-, hát- és gerincfájdalom, gyomor tájékon jelentkező fájdalmak, diszkpomfortérzés. Ezen kívül számos lelki, mentális tünetet is tapasztalhatunk, mint például cinikussá válunk, vagy éppen ellenkezőleg önmagunkhoz képest csendesek, szótlanok, visszahúzódóak leszünk, nem kezdeményezünk úgy, mint korábban, kedvetlenné válunk és eluralkodik rajtunk a „ne változtassunk semmin, minden úgy jó, ahogy van” életérzés. Alapvető igazság, hogy a nem, vagy nem jól megszervezett dolgok miatt stresszelünk a leginkább, ezért nem kíméli a vezetőket sem a munkahelyi kiégés, hiszen egy vezetőre akár 15-35-ször több stressz hárulhat, mint egy munkavállalóra. A világ tele van azzal a jó tanáccsal, hogy dolgozzunk magunkon, de a kiégés elkerüléséhez, a felépüléshez nem elegendő csak magunkon dolgozni a környezetet is olyanná kell tenni, ahol jól érezzük magunkat.

Kiégéshez vezethet, ha rendszeresen nagyon magasra tesszük magunkkal szemben az elvárásainkat, és az is, ha gyenge önbizalmunkból eredően állandóan sikertelennek érezzük magunkat, vagy ha a határainkat nem szabjuk meg kellőképpen. Éppen ezért kiemelten fontos az elengedés, a felvállalása annak, ha valami nem sikerül, vagy ha éppen valamiben rossz döntést hozunk. Tudnunk kell nemet mondani, képesnek kell lennünk arra, hogy ledelegáljunk feladatokat, ha úgy érezzük, túl sok teher hárul ránk. Mindemellett fontos szerepe van a kikapcsolódásnak és a feltöltődésnek a burnout szindróma kezelésében, vagy éppen megelőzésében. Találjunk magunknak egy hobbit, járjunk minél többet a természetbe!

És, bár a mai felsővezetői kultúrában nincs jelen a segítségkérés, fontos, hogy ha a fenti javaslatokat mind kipróbáltuk magunkon, mégis úgy érezzük, hogy a kiégés eluralkodott rajtunk merjünk segítséget kérni. Egy coach sokat segíthet nekünk abban, hogy rávezessen minket a gyógyulás útjára, hogy segítsen nekünk az „itt és mostban” megoldásokat találni – mindezt mi is kipróbáltuk az eseményen egy Csilla által hozott 20 kérdésből álló teszt segítségével –  a megoldás azonban minden esetben ott van saját magunkban!

REGISZTRÁCIÓ
Kérjük, jelezze érdeklődési szándékát az alábbi űrlap kitöltésével!
*
*
*
*
Elolvastam és megértettem az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltakat
 Adatait harmadik félnek soha nem szolgáltatjuk ki!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.
*
*
*