Családban marad? – generációváltás a vállalkozásoknál

Családban marad? – generációváltás a vállalkozásoknál

853 470 Mészáros György

Háromból csak egy családi vállalkozás éri meg a második generációt. A problémát ráadásul nem csak az jelenti, hogy hogyan és mikor adják át családon belül a vezetést, de sokszor az is, hogy az ilyen családi cégek egy részénél a tulajdonosok a családon belül tartást is nehezen tudják megoldani. Másfajta, de szintén nehézség a kommunikációs és generációs szakadék. Generációs csapda az is, hogy a még a vezetői székben ülő idősödő családfő mellett szakmai, üzleti vezetési és technológiai értelemben elmegy a fejlődés. Ezen kérdések egy része ráadásul nem csak a kiöregedés (utódlás) során áll elő, de általában olyan helyzetben, ahol megoldásra váró probléma az egy személyre épülő (egyetlen aláírásra jogosult személy) (családi) vállalkozás.

A családi vállalkozások fennmaradását biztosító sikeres utódlás mikéntjéről, hogyanjáról volt szó 2020. január 29-én, a Dunapark Kávéházban megtartott MVÜK Café rendezvényünkön. A kérdések megválaszolásában a témagazda Grebenár József, az Emberfejlesztés Kft. tulajdonosa, Hajtós Bertalan, üzletfejlesztési vezető, Chappon Ákos a KAMLEITHNER-BUDAPEST Kft. ügyvezetője, és a Café házigazdája, Szabó Ilona Anna üzletfejlesztési specialista segítettek.

Az Emberfejlesztés Kft. csapata fontosnak tartja időben fókuszba helyezni a tudatos és előre tervezett generációváltást. Az utódlás nem olyan téma, amit évekig a szőnyeg alá söpörhetünk, hogy majd akkor vegyük elő, amikor hirtelen történik valami váratlan a tulajdonossal. Évekkel előre kell gondolkodni, de lássuk csak a tényeket: ma több, mint 700 ezer hazai kis- és középvállalkozás a teljes magyar vállalati kör 99 százalékát adja. Ehhez viszonyítva már érezhető, hogy milyen mértékű az “elöregedés” a családi vállalkozások esetében, ahol a vezetők átlagéletkora Magyarországon jelenleg 68,5 év! 2020-ban hazai cégek 20%-ának esetében a legfiatalabb tulajdonos is 60 év feletti. A következő évtized egyik legnagyobb kihívása tehát: az utódlás problémájának megoldása!

Annak érdekében azonban, hogy a generációváltás folyamata gördülékenyen a cég életét segítve – ne pedig akadályozva – tudjon végbemenni, érdemes időben elgondolkodni azon, hogy kinek adjuk át a stafétát. Az utódlás nem csak azt jelenti, hogy családon belül adjuk át a vezető szerepet (ahogy az lezajlott Chappon Ákosék esetében, és ahogy most Grebenár József is ezen dolgozik) azt is jelentheti, hogy egy külső szakember gárdára bízzuk az irányítást, adott esetben azt is, hogy a cégünket értékesíteni fogjuk a piacon.

A felsorolt esetekben az azonban közös pont, hogy a sikeres folyamathoz szükség lesz előre megfontolt, tudatos gazdálkodásra, folyamatosan visszajelző precíz kontrollingra, nem másodlagos egy stabil szervezet kiépítése, melyben elkötelezett, lojális és tulajdonosi szemlélettel rendelkező kollégák dolgoznak, és végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlen egy jól átgondolt marketing stratégiával vezetett értékesítés, ami pontosan definiálja a célcsoportot, a megfelelő termék/szolgáltatási palettát.

Chappon Ákos a KAMLEITHNER-BUDAPEST Kft. ügyvezetője mindez így fogalmazta meg: „a generációváltás során, az alábbi három pontot tartom a legfontosabbnak, mi is ezekre fektettük a legnagyobb hangsúlyt:

  • objektivitás: azaz őszintén meg kell fogalmaznunk az elvárásokat az utóddal kapcsolatban függetlenül attól, hogy családon belül, vagy azon kívül gondolkozunk a vezetői pálca átadásában.
  • megértés – a generációk között. Ahogyan a világot, úgy a vállalatot is egészen más szemmel nézi az átadó és az átvevő fél. Az átadó benne él, vele rezdül, az átvevő pedig külső szemlélőként könnyebben észreveheti a hibákat. Ha a cél figyelembevételével jól és megértéssel használjuk ezt a kettősséget, akkor közel a siker.
  • elfoglaltság az átadónak – különösen, ha családon belül történik az átadás. Fontos, hogy az átadó félnek a felszabaduló energiái levezetésre kerüljenek. Ez lehet egy új vállalkozás, új hobbi, vagy akár a cégen belüli stratégiai tervezés is.„

Idézve Grebenár Józsefet: “Mi a nem szokványos módszereink segítségével, például a legelőször a bevételi oldalt élénkítő/stabilizáló szemlélettel az egyszerű, érthető nyelvezet; azonnal logikus gyakorlati lépések; bátor, de mindenkinek kézenfekvő megoldások, következetes és logikai sorrendre épülő dolgok alkalmazásával érjük el megbízóinknál azt az irigylésre méltó állapotot, hogy a cég működőképes akár a tulajdonos nélkül is.”

A Cafén elhangzott kérdések tartalma és mennyisége is jól mutatja, hogy olyan témáról beszélgettünk, ami a tulajdonosokat napi szinten foglalkoztatja:

  • Milyen kihívásokkal néz szembe a céget átadó 2 generáció?
  • Hogyan kezeljük az eltérő értékrend okozta különbségeket?
  • Mit tegyünk, ha a két fél más-más módszerekben hisz?
  • Hogyan találják meg mindketten a közös a célt?
  • Milyen mértékben számít egymás elfogadása (alkalmas-e a gyermek a vezetésre, alkalmassá tehető-e, az átadó képes-e méltósággal hátralépni)
  • Tulajdonos vagy ügyvezető legyen az utód?
  • Inkább eladjam vagy ne adjam el?
  • Hogyan lesznek szabályozva a folyamatok miután tulajdonosként hátralépek?
  • Hogyan tudok őszinte, elfogulatlan maradni magammal és az utómmal szemben?
  • Több örökös esetén maradjon a menedzsmentben?
  • Mennyi időt szánjunk az utódlásra, amíg valóban megszületik a bizalom, az új generáció igazán megismeri a céget, képes önálló stratégiát alkotni, azt operatívan működtetni azt?
  • Mi lehet a megoldás a konfliktusok elkerülésére? Vonjunk be szakértőt? Vegyünk példát más cégekről?

Mindenesetre összetett folyamatokról beszéltünk, amelyre:

  • őszinte és objektív helyzetfeltárással, önismerettel,
  • a jelenlegi és leendő vezetők közös üzleti céljainak feltérképezésével,
  • külső szakértő bevonásával,
  • de mindenképp időben, és lehetőség szerint a kitűzött háttérbe vonulási időponttól visszaszámolva 5 évre előre kell felkészülnünk, mind szervezeti síkon, mind pedig lelkileg, hiszen sok esetben az egész életünket, szívünket, lelkünket beletettük vállalkozásunkba.

Összefoglalóul Grebenár József üzenete: “Tetemes a felelőssége a cégek aktuális tulajdonosainak/vezetőinek a cégutódlás tekintetében. Ma már határozott a véleményünk, hogy a cégutódlás sikeres levezénylésének egyik sikeres módszere az, ha első lépésben működőképessé tesszük a céget a tulajdonosa nélkül – biztosítva a lehetőséget az utódnak, hogy eldöntse: vezetője vagy tulajdonosa akar-e lenni annak.”

Azt tudjuk javasolni, hogy tulajdonosként tudatosságra törekedjünk. Arra, hogy a vállalatukon belül ne mi legyünk az egyedüliek, akik ismerik a folyamatokat, ne egyedül mi ismerjük a gazdálkodási, szervezeti, és marketing/értékesítési stratégiáinkat. Osszuk meg a tudásunkat, tapasztalatunkat, csökkentsük kitettségünket, mert így, ha mi kiesünk bármilyen okból kifolyólag a cég mindennapi életéből, sokkal kisebb lesz az esélye, hogy veszélybe kerüljön hőn szeretett vállalkozásunk.

REGISZTRÁCIÓ
Kérjük, jelezze érdeklődési szándékát az alábbi űrlap kitöltésével!
*
*
*
*
Elolvastam és megértettem az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltakat
 Adatait harmadik félnek soha nem szolgáltatjuk ki!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.
*
*
*