Kihívások és lehetőségek a gazdasági lassulás és a globális változások közepette.
A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) Ipari Klubja legutóbbi rendezvényén az ipari szereplők a kockázatelemzés új megközelítéseit vitatták meg, különös tekintettel a globális gazdasági és geopolitikai folyamatokra. Az esemény meghívott előadója Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatelemzési igazgatója volt, aki később beszélgetést folytatott Rauch Imrével, a Lajosmizsei Folplast Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével. Az eseményt Tóth Gábor, az MVÜK Zrt. üzletfejlesztési vezetője és az Ipari Klub alapítója vezette.
A kockázati környezet változásai
A rendezvény nyitó előadásában Bujdosó Tünde egy globális kutatás eredményeit ismertette, amelyben 106 ország 3 778 vállalatának vezetőjét kérdezték meg a legfontosabb kockázati tényezőkről. A felmérés szerint a legfőbb aggodalom a kiberbiztonsági fenyegetések, amelyeket a szállítói láncok akadozása és a szakképzett munkaerő hiánya követ.
A digitális fenyegetések egyre komolyabb gondot jelentenek a vállalkozások számára, amelyek folyamatosan növekvő kiberbiztonsági költségekkel szembesülnek. A hackertámadások gyakorisága megnövekedett, az adatszivárgás és a rendszerek elleni zsaroló támadások komoly anyagi károkat okoznak a cégeknek. Mindez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az IT-biztonsági infrastruktúrájuk fejlesztésére.
A rendezvényen a résztvevők az alábbi témákról tudhattak meg többet:
- A globális gazdasági lassulás és hatásai a magyar iparra
- Kiberbiztonsági fenyegetések és a vállalatok védekezési lehetőségei
- A szállítói láncok akadozása, geopolitikai kockázatok
- Az európai szintű szabályozási változások hatása az iparra
- ESG szabályozások és fenntarthatósági előírások
- A digitális transzformáció szerepe a termelési folyamatokban
- Nyersanyagellátási kihívások és megoldási stratégiák
- A munkaerőpiaci helyzet és a szakképzett munkaerő hiánya
- A magyar KKV-k lehetőségei a nemzetközi piacokon
- A mesterséges intelligencia szerepe az ipari folyamatok optimalizálásában
- Nagyberuházások és hatásuk a magyar iparra
A műanyagipar kihívásai – Beszélgetés Bujdosó Tünde és Rauch Imre között
A rendezvény második részében Bujdosó Tünde (Allianz Trade) és Rauch Imre (Lajosmizsei Folplast Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető) a hazai műanyagipar legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Rauch Imre hangsúlyozta, hogy a műanyaggyártás „nem ördögtől való”, ám sok tévhit övezi a területet. Mint mondta:
„A műanyag mint szó mára sokszor szitokszóvá vált, pedig valójában a plasztik is egy mérnöki alapossággal megalkotott műtárgy. Az igazi gondot nem maga az anyag jelenti, hanem az, hogyan kezeljük a felhasználás és az újrahasznosítás során.”
A cég története és a növekedési hullámok
Rauch kiemelte, hogy a Lajosmizsei Folplast közel hat évtizedes múltra tekint vissza, és egyik legfőbb erőssége a stabil pénzügyi háttér, illetve a régi vágású, „fizetési fegyelemre” építő vállalati kultúra. Szerinte ezek a hagyományos értékek lehetővé tették, hogy a vállalat a 2023-as, mintegy 10%-os árbevétel-csökkenést követően 2024-ben már vissza tudja nyerni a korábbi pozícióját:
„2023-ban éreztük a globális és európai szintű lassulást, de a cégünk szerencsére elég tőkeerős volt ahhoz, hogy ne kerüljünk likviditási problémákba. 2024-ben pedig sikerült újra 10-12%-os növekedést elérnünk mind árbevételben, mind volumenben.”
Alapanyagárak és európai termelés
A beszélgetés nagy része az alapanyagellátás nehézségei körül forgott. Rauch Imre kifejtette, hogy a műanyaggyártást ma már kevésbé az olajár – illetve annak ingadozása – határozza meg, inkább a kereslet és kínálat viszonya. Szavai szerint:
„Egyre több nagy európai gyártó csökkenti vagy bezárja polimer-előállító kapacitásait. A Közel-Kelet és Ázsia felől érkező új beruházások, valamint az onnan érkező alapanyag jelentősen alakítja a piaci árakat. Sokszor előfordul, hogy egyetlen negatív piaci hír miatt egyszerre több nagy szereplő lezárja a rendelési könyveit, és hirtelen semmi sem elérhető.”
Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az ellátásbiztonság szempontjából sok vállalatnak előnyösebb lehet magasabb készletszintekkel dolgozni, még akkor is, ha ez a raktározási költségek emelkedéséhez vezet.
Regranulátum és fenntarthatóság
A környezeti szempontok megkerülhetetlenné váltak, így a beszélgetés során több szó esett az újrahasznosított műanyag felhasználásáról, vagyis a regranulátumról. Rauch egyértelműen kijelentette, hogy a regranulátum használat segíthet a költségek és a környezeti terhelés mérséklésében, de korántsem minden területen alkalmazható:
„A regranulátum nem biztosítja azt a mechanikai és optikai tulajdonságot, mint a virgin anyagok. Ha különböző típusokat keverünk, egyik eredeti tulajdonság sem marad meg, így nem mindig tudjuk ugyanazt a minőséget garantálni.”
Ennek ellenére szerinte a szabályozói oldalról, például az Európai Unió részéről jelentős nyomás várható a következő években a magasabb arányú újrahasznosított műanyag alkalmazása irányába. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos területeken, főként a vastagabb falú ipari termékekben vagy csomagolóanyagoknál a regranulátum sokkal könnyebben alkalmazható, mint például az élelmiszeripari csomagolásokban.
Munkaerő és a vállalati kultúra
Rauch Imre szerint a munkaerőpiac változásai is egyre összetettebb kihívásokat támasztanak a műanyagipari cégek előtt, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyeknek folyamatos termelésre van szükségük.
Vállalati szinten próbálnak olyan körülményeket teremteni, ahol a dolgozók valóban megbecsülve érezhetik magukat, hiszen a megtartás kulcsa gyakran nem csak a bérezés, hanem a megfelelő légkör és a szakmai fejlődés lehetősége.
Elérhetőség, piacok és jövőbeli kilátások
A beszélgetés végén Bujdosó Tünde és Rauch Imre közös pontként hangsúlyozták, hogy a folyamatosan változó geopolitikai és gazdasági környezetben a műanyagipari szereplőknek a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás jelenti majd a versenyelőnyt. Rauch egyértelműen optimistább volt a jövőt illetően:
„A műanyagipar mindig is reagált a változásokra. Ha megnő a nyomás a regranulátum felhasználására, akkor ebbe az irányba fejlesztünk. Ha bezárnak európai üzemek, akkor keresünk új forrásokat. A lényeg, hogy ne ragadjunk bele a régi sémákba.”
Kiemelte, hogy a magyar vállalkozások akkor maradhatnak talpon, ha időben felismerik a trendek irányát, és képesek átgondolt, de rugalmas stratégiával válaszolni az iparági hullámzásra.
Az MVÜK Ipari Klub rendezvénye ismét bizonyította, hogy a szakmai diskurzusok és a tapasztalatcsere kulcsfontosságúak az ipari szereplők számára. Az előadások és beszélgetések segítettek megvilágítani azokat a területeket, ahol a magyar iparnak a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie a következő években.
Az eredeti cikk az MVÜK Ipari Klub együttműködő partnere, CNC Media felületén jelent meg.
További történetekért, az MVÜK tagságával kapcsolatos friss és aktuális hírekért kövess minket Facebook és LinkedIn oldalainkon! Eseményeinket itt találod!